Ha tudnád, hogy ez az utolsó pillanat, hogy látod őt, akkor jobban szeretnéd? Esetleg szorosabban ölelnéd őt? Ha megtehetnéd, hogy kitörlöd az emlékeidből, akkor megtennéd? Együtt tudnál élni a hiányával?
Van, hogy valaki csak úgy kisétál az életünkből, hogy valaki örökre eltűnik anélkül, hogy elbúcsúzhattunk volna tőle. Sok dolog van, amit érzek, de egyik sem erős annyira, mint a hiányod. Nem fogok hazudni és úgy tenni, mintha jól lennék, mert nem vagyok.
Az élet megy tovább, persze. A fene akarja, hogy tovább menjen.
Szerettelek és szeretlek. Jelenleg ez az egyetlen dolog van, ami nem enged.
Emlékszem az első napra, amikor megláttalak téged. Gőzöm sem volt arról, hogy mi is az a szerelem és ma is csak a magunk mögött hagyott évek távlatából tudom azt mondani, hogy Te magad voltál az.
Emlékszem az első percre és talán ez az egy maradt meg nekem belőled: az emlékek.
Sokan vallják azt, hogy idővel minden elmúlik és az emlékek is megfakulnak. A baj csupán annyi, hogy én nem szeretném. Voltak rossz pillanataink is. Ó rengeteg. De tudod, ezekre is szeretnék emlékezni, mert összeláncoltak minket. Aprón fonódtak egymásba, miképpen mi is. Ezerszer veszhettünk össze legalább, mégsem éreztem azt soha, hogy bármi is változott volna, hisz ugyanúgy szerettük egymást.
Sokan azzal jönnek, mióta nem vagy, hogy majd évek múltán jönni fog valaki az életembe, ha nem is a helyedre, de mellém.
Utálom a gondolatát, érted? Utálom a gondolatát is annak, hogy majd másvalaki fog engem átölelni. Utálom és egy percig sem akarom.
A legjobban mégis egyetlen egy dolgot utálok. Azt, hogy nem vagy itt mellettem, hogy együtt nevethessünk ezen. Hogy nem tudok szaladni hozzád, amikor rám tör a hiányod. Hogy nem hívhatlak már fel, amikor úgy érzem, hogy ez a világ idegen számomra.
S bár elmentél, mégis sokszor úgy érzem, hogy itt vagy velem.
Nem mondtam el elégszer azt, hogy szeretlek, mert nem gondoltam arra, hogy már többé nem lesz alkalmam rá. Bár úgy érzem késő, a többiek azt mondják, hogy sosem késő, de én tudom, hogy el lehet késni a szeretettel. Harcolhatsz az utolsó pillanatig, de ha már nincs kivel harcolnod, akkor bizony elkéstél.
Szerintem sosem leszek képes őszintén kimondani azt, hogy elengedlek. Nem engedlek sehová. S tudod, mit?Jöjjön bárki más az életembe, essek szerelembe, mit bánom én! Annak a valakinek meg kell bírkóznia majd azzal, hogy számomra örökké te leszel már az első. Azzal, hogy soha nem foglak tudni elengedni, mert nem akarlak.
…Igen, a válaszom.
November második hetétől előrendelhető! 🙂
A könyv hivatalos oldala:
https://www.facebook.com/A-Happy-End-után-1499120077071270/
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: